A designért örök hála Ella Fishernek és Ruta Feeltnek!

Én igazából tragikusabb történteket írok.
Nálam ismeretlen az, hogy boldogan éltek, míg meg nem haltak.

2019. április 17., szerda

Miattad bódulok - vers

Miattad bódulok

Miattad bódulok,
hogy elfelejtsem ízed, illatod, 
hogy érezzem inkább a kocsma bűzét,
hogy hallgassam inkább mások nyűgét, 
hogy nézhessem mások örökkéjét, 
hogy láthassam mások felejtését.
Miattad bódulok. 
Mert józanul még mindig érzem illatod,
és azt hiszem itt vagy, de aztán pislogok,
mert csak hozzád kötök minden új szagot. 
Miattad bódulok, s bár bódulnék el teljesen,
mert nélküled a józanság már nem is kell nekem,
és ha már ízed, illatod el nem felejthetem,
Öntudatomat még mindig elveszíthetem. 

2019. április 1., hétfő

Inkább verset írok rólad - vers


Inkább verset írok rólad

Inkább verset írok rólad, mert beszélni nem tudok,
az összes szitok és egyéb szó a torkomra fagyott.
Inkább verset írok rólad, pedig meg sem érdemled,
mert te nem írtál rólam verset, hiába kértelek.

Regényt írni erről azonban nem merek,
a szavak rólad eltörnék az összes ceruzahegyet.
A papír felgyulladna, a tinta is szétfolyna,
a betűk, mint könnyek, potyognának le róla.

Ezért inkább csak verset írok rólad, mert tudom, el sem olvasod,
s még a szóra sem vagy kíváncsi, mi a torkomra fagyott.
Verset írok rólad, mert az rövid és tömör,
Ellentéte a fájdalomnak, ami miattad gyötör.

Itt lent - vers


Itt lent

Fent madarak a hajnal-esti ég alatt,

Lent varjak csipkedik szét a karomat.
Odafönt ég van, meleg kék,
Itt lent magány, végtelen sötétség.
Odafönt voltál, s én voltam veled
Odafönt voltunk, s én fogtam a kezed,
Idelent lettem, hirtelen és csendben,
Idelent lettem, s még csak észre sem vettem.
Itt lent sem rossz, csak kicsit hideg van,
Ott fent sem jó, csupán álmaimban.

Itt lent éj van, tél és hóvihar,
félelem, könny és sok zsivaj,
széttépett ruhák és kócos haj,
megvadult, dög után kutató madárraj.

Itt vagyok, ez itt az én helyem,
Megszerettem, s még csak észre sem vettem.
Te fent vagy, s nem hiányolsz egy kicsit sem,
Még azt sem tudod, hogy itt vagyok, idelent.

2018. július 19., csütörtök

Minden, amit gyűlölök és Te - vers

Minden, amit gyűlölök és Te

Gyűlölöm ajkad, szavad,
Gyűlölöm minden szál hajad,
Gyűlölöm az eget, s rajt a Napot,
Gyűlölöm, amiért neked fényt adott.
Gyűlölöm ott fent még a Holdat,
Gyűlölöm a dalt, ami altat.
Gyűlölöm az ételt, ami laktat,
S gyűlölöm a nedűt, amely itat.
Gyűlölöm azt, hogy soha el nem engedsz,
Gyűlölöm azt, hogy gyűlölve is kellesz.

2017. október 7., szombat

Veled együtt mindent - vers

VELED EGYÜTT MINDENT

Ó, ha tudnád mit csinálnék veled.
Körbefutnám veled a tátongó eget,
Csokorba fognám a káoszt és zűrzavart,
Öntenék rá egy kis nyári zivatart,
Belekarcolnám mélyen a neved,
S, ezt mind-mind elrejteném veled.

Jaj, ha tudnád mit csinálnék veled.
Felráznánk a legmélyebb csendeket,
Könnyeket zúdítanánk patakokba,
A világot fognánk két marokra,
Megteremtenénk a legrosszabb rémületet,
S, azt mind-mind terjeszteném veled.

Ó, ha tudnád mit csinálnék veled.
Hogy örökre fognám mind a két kezed,
Kiszíneznénk a szürke részeket,
Árasztanánk a legsötétebb fényeket,
Neked adnám az egész létemet,
Ha ezt mind-mind megtehetném veled.

2017. augusztus 16., szerda

Egy régi új Barát - vers

Egy régi új Barát

És visszajött. És megtalált.
A régi új Barát.
Árnyékot hoz magával,
Ódát zeng a magány rút dalával,
Visszakúszott halálnak rémes szagával.
És tényleg megtalált. Újból megtalált,
pedig már oly rég elfeledtem.
Pedig szavait is már oly mélyre temettem,
nevét is csak ritkán emlegettem.
De most itt van újból. Hisz ismét megtalált.
Pedig egyszer már teljesen felzabált.

És úgy reméltem, hogy ne legyen újra éhes.

2017. április 10., hétfő

Félember - vers

FÉLEMBER

Nem kel többé fel, új életre nem lel,
Nem csillog szeme, ajka nem felel,
Félember lett, s egy félember nem ünnepel.

Nem indul új útnak, új könnyek nem hullanak,
Nem kíván semmit, vágyai halványulnak,
Félember lett, s a félemberek mind elpusztulnak.

Nincs bölcsője, nincs temetője,
Nincs segítője, nincs üldözője,
Félember lett, s egy félembernek nincs többé jövője.