Mészáros város
Köszönöm szépen mindenkinek a sok kommentet,blogmegnyitást és feliratkozást Nagyon sokat jelent nekem!:)
Köszönöm szépen mindenkinek a sok kommentet,blogmegnyitást és feliratkozást Nagyon sokat jelent nekem!:)
Hirtelen lovak trappolását lehetett hallani távolról,majd egyre közelebbről és a következő pillanatban nagy lendülettel kicsapódott az ajtó,majd be is csukódott. A fél ittas öregek csak egy pillantásra méltatták a barna hajú fiatalembert, majd visszatekintettek üres poharukra.
A csapos intett a fiúnak, hogy jöjjön csak beljebb,mire az óvatosan körbeszemlélt. Amit megnyugodott, a pult felé vette az irányt, majd leült az egyik bőrkötéses székre,ami szinte sikítozott alatta. A fiú arca tele volt véres sebhelyekkel, ruhája - ha már lehet ilyen szóval illetni a rongyokat,amiket hordott - kiszakadt néhány helyen.
-Mivel szolgálhatok? - kérdezte a csapos bajsza alatt,majd sóhajtott egyet és belátta ,hogy az a pohár csak még mocskosabb lesz, ha azzal a ronggyal törölgeti.
- Egy sör ... jólesne. - suttogta a fiú.
Az idősebb férfi eltűnt az ajtó mögött,majd fél perc múlva visszatért egy fél korsó sörrel. A fiú furcsállta is ,hogy nem találja a pohár tetején az ismerős fehér habot,de vakon belekortyolt ,majd rögtön meg is bánta. Elhúzta a száját,majd csöndben elhelyezte a poharat a pulton.
- Új vagy erre felé, fiú? - kérdezte a csapos, majd kicsit hátralépett és nekitámaszkodott a mögötte lévő szekrénynek.
- I...igen.
- Akkor nem tudod,hogy hat óra után életveszélyes odakint parádézni?
A fiú szemei felcsillantak.
- Szóval Ön tudja mi folyik itt? Tudja ki támadott meg és miért akart megölni? Kérem, mondja el! - pattant fel a fiú a székről és reménykedve húzódott közelebb a csaposhoz. A kocsma vendégei kíváncsiak néztek a szokatlan hang irányába.
- Halkabban, Fiam! - mosolygott kedvesen a csapos. - Fred Brigthon a nevem. És a tied?
- Sam Way. - a fiú elnézett jobbra,majd balra és közelebb hajolt Fredhez. - Kérem, mondja el ,hogy kik üldöztek. És miért?
Fred felegyenesedett és elemelte Sam poharát,majd kiborította tartalmát egy vödörbe és sikálni kezdte egy viszonylag tiszta ronggyal.
- Mikor átlépted a város határát, láttál bármilyen táblát?
- Nem. Furcsálltam is. - halvány ráncok jelentek meg Sam izzadt homlokán.
- Ennek a városnak nincsen neve. Akik nem ismerik ezt a helyet Névtelennek hívják. De akik már jártak itt, azok csak Gyilkos Városnak. Vagy Mészáros Városnak.
Sam egy pillanatra elfelejtett levegőt venni, nem akart hinni a fülének.
- Ez a város szegény. Hidd el fiam, nagyon szegény. - folytatta Fred. - Egyetlen kastély áll a város szélén, melyben egy kövér és vagyonos úr lakik. Átkozott George Evans. A város lakóit mészárolja le minden éjjel. - Fred szomorúan rázta a fejét. - Majd eladja a szerveket, Ő pedig hatalmas összeget kap. Nem kíméli senkit. Se a nőket, se a gyermekeket.
- Tessék? - robbant ki Samből. - Akkor miért nem költöznek el? Miért nem menekülnek?
- Hatalmas szegénység van, Fiam. Nincs hová mennünk. Ebben a városban csak egy szabály van. Hat óra után ha elkapnak: Meghalsz. Könnyű betartani ezt a szabályt, páran mégis megszegik.
- Ez ... borzalmas. - mondta Sam ,majd a következő pillanatban egy kiáltás hallatszott odakintről. Mindenki felemelte a fejét és mocskos ablaküvegre nézett, melyet hatalmas mennyiségű vér borított. Majd pár perccel később egy fej koppant az üvegen. A férfi szeme üres volt és lélektelen, arcára kiült a félelem. Mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte,ahogyan a férfit durván felemelik és egy lovaskocsi hátsó ülésére dobják,akár egy rongybabát.
Halk suttogás hallatszott minden oldalról,majd valaki mérgesen az asztalra csapott.
- És mit járatban ebben a városban? - kérdezte Fred, mintha mi sem történt volna.
- Hát ... én ... keresek valakit. - mondta majd átnézett a válla fölött. - De kétlem ,hogy itt megtalálom.
- Szerelem?Család? Vagy bosszút akarsz állni valakin? - kérdezte a csapos viccelődve.
- Család. A nővéremet keresem.
- Értem. - mosolygott Fred. - Nos napkeltéig muszáj itt maradnod. Hacsak nem akarod úgy végezni, mint az a szegény fickó. - bökött állával az ablak felé, mely friss vértől és sártól volt mocskos.
A reggel csigalassúsággal jött el és mikor a nap első sugarai még csak súrolták a horizontot, Sam felpattant és nyújtózkodni kezdett. Szörnyű éjszakája volt.
- Máris itt hagyod ezt a várost? -kérdezte viccesen Fred.
- Minél előbb ha lehet. És Önnek is ezt ajánlom. - mondta a fiú,majd összehúzta magán a rogyókból összekötött kabátot.
Fred hangosan kacagni kezdett,majd legyintett.
-Ez az én otthonom. - mondta komoran.
Sam furcsállta az embereket a városban. Miért nem féltik az életüket? Miért nem menekülnek?
Ahogyan a fiú végigment az utcákon, csak egy normális közösségnek tűnt, kedves szomszédokkal és barátokkal. De éjszaka... mint valami elmebeteg gondolatai. De Samnek nem volt ideje ezen gondolkozni. Meg kell találnia a nővérét. A fiú remegő lábakkal átlépte a Mészáros Város határát, majd utoljára hátrapillantott és tudta, hogy talán Fred Brigthon is George Evans véres kezei között végzi.
Szia kedves Dorothy,
VálaszTörlésMár rég láttunk újat tőled,nagyon örültem az újabb alkotásnak.Hoztad a régi formád,érdekes,szépen kiformált,izgalmas novella lett.Nekem nagyon tetszett.Igazán tehetséges vagy!:)
Szeretettel Reni:)
Szia Reni!:)
TörlésSajnálom,de valahogy nincs mostanában ihletem. ://
Nagyon örülök,hogy tetszett és köszönöm,hogy írtál:)
Jó novella, tetszett. A zene is! Szeretettel Jega Ibolya
VálaszTörlésSzia Jega:)
TörlésÖrülök,hogy tetszett és köszönöm ,hogy írtál:)