Itt lent - vers

Itt lent

Fent madarak a hajnal-esti ég alatt,

Lent varjak csipkedik szét a karomat.

Odafönt ég van, meleg kék,

Itt lent magány, végtelen sötétség.

Odafönt voltál, s én voltam veled

Odafönt voltunk, s én fogtam a kezed,

Idelent lettem, hirtelen és csendben,

Idelent lettem, s még csak észre sem vettem.

Itt lent sem rossz, csak kicsit hideg van,

Ott fent sem jó, csupán álmaimban.

Itt lent éj van, tél és hóvihar,

félelem, könny és sok zsivaj,

széttépett ruhák és kócos haj,

megvadult, dög után kutató madárraj.

Itt vagyok, ez itt az én helyem,

Megszerettem, s még csak észre sem vettem.

Te fent vagy, s nem hiányolsz egy kicsit sem,

Még azt sem tudod, hogy itt vagyok, idelent.