Álom
Eljő az este,
Midőn könnyeket festve,
Fáradt szememmel,
Fa tövében ülve.
Cseresznyefa virágai között,
S az égbolt fölött,
Táncot járva,
Lelkek egymás mögött.
Éjszakai bársony,
Mondd hol találom,
Nyugodalomnak arany kulcsát,
Mi nem más,csak álom.
Szemhéjam csukódik,
Gond aranyban oldódik,
Megrészegült vágytól,
Szívem már álmodik.
Felhőtlen képek,
Mondd, ennyit érek?
Tartogatsz ugye mást is,
Hozz újabb álmot kérlek!
Átok és áldás,
Élvezet és kínzás,
Ezt jelented nekem,
Édes látomás.
Nagyon szép dolgokat írtál le, Dorothy! Tetszettek a képek, a színek... ez fogott meg leginkább: "Szemhéjam csukódik
VálaszTörlésGond aranyban oldódik
Megrészegült vágytól
Szívem már álmodik."
Sok ilyet még, köszönöm, hogy olvashattam :)
Tetszett a vers, csak így tovább! :D
VálaszTörlésLove.Ella.Fisher
Örülök ,hogy tetszett a vers ès írtatok!:)
VálaszTörlésKöszönöm :)
Szia Dorothy!
VálaszTörlésHűűű, ehhez aztán tehetséged van. Kirázott a hideg (persze jó értelemben)!
puszi Gréti
Kedves Dorothy,
VálaszTörlésBámulatos verssel lelkendeztetted meg szívemet.Nagyon tetszett.
Üdv:Lina.:)
Kedves Gréti és Lina!:)
VálaszTörlésKöszöntelek titeket a blogon,köszönöm ,hogy írtatok és örülök ,hogy tetszett ez a kis vers! :) Tényleg hálás vagyok a véleményetekért!:)
Remélem még láthatlak titeket a blogon! ^^
Nagyon szép vers,örülök,hogy olvashatlak,mert nagyszerű verset alkottál,nekem tetszett.Tőled,csak tanulni tudok.
VálaszTörlésSzia Reni! :)
VálaszTörlésKöszöntelek az oldalon, örülök ,hogy tetszett a versem!:)
Remélem még látlak! ^^