Rémisztő múlandóság Minden könny: lélekből vérzés,
Minden érintés lapos, üres,
Minden éjjel rémes, lidérces,
Egyik álom sem lényeges,
Ez már nem kábító, érzéki, részeges.
Pedig oly szép s tündöklő volt,
Lelkem nem látott többé pokolt,
Ő volt a nap nekem, s annak fénye,
Ő volt nekem életem regénye,
Otthonom, s annak kényelmes nyughelye,
Ő lehetett volna életem szeszélye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése